Kicsi gyermek korom óta különleges/megmagyarázhatatlan kapcsolatom van a kutyákkal. Mint pl., amikor a szomszédom kutyusa a saját gazdáit sem engedte a kölykeihez, csak egyedül engem. Saját kiskutyámmal Picúrral elválaszthatatlanok voltunk. Az állatvédelem el 2017-2018 környékén kerültem szorosabb kapcsolatba, amikor önkénteskedni kezdtem egy Állatmentő Egyesületnél. 2019-ben állatgondozóként kezdtem dolgozni egy menhelyen, közben elvégeztem a kutyakiképző tanfolyamot, így most már kutyakiképző-gondozó vagyok. Az Ebárvaház csapatába 2020 szeptemberében kerültem, ahol besegítek a problémás kutyák rehabilitálásába, illetve a félős, félelem agresszív kutyák szocializálásába, de kiveszem a részem védenceink mindennapi ellátásából is. Természetesen haza is viszem a munkát. 5 saját kutyusom közül 4 mentett. Egyik süket és autista, másiknak az idegrendszere gyenge, harmadikat 2 naposan dobták ki a tesóival együtt (őket én neveltem fel, de Luke-t nem engedtem örökbe adni, mert szerelmes lettem) a negyedik kutyus pedig szaporítótól mentett kutyus. Persze mindez nem volt elég. Szeretem a kihívásokat, ezért bevállaltam egy emberekkel agresszív kutya házi tréningjét is, hogy esélyt kapjon egy boldog életre egy szerető családban.