Emlékeztek még Fidóra? A harapós tacsi, akit „gazdája ” le akart lövetni, mert a láncra kötött kutyus gyakran fellázadt sorsa ellen. A néni aki örökbe fogadta tőlünk szabályosan örült, amikor meghallotta, hogy Fidó nem hagyja magát . „Akkor ő igazi tacsi” mondta- most levelet kaptunk Fidótól és a gazditó,l aki sok türelemmel megtanította a kutyusnak, hogy nemcsak a gazdi, de gazdi vendégei, ismerősök, barátok is tabuk, vagyis nem megharaphatók, akkor sem, ha nem dobják időben a labdát. Fidó most ezt elintézi egy gúnyos vakkantással, ami annyit is jelenthet: lassú vagy barátom ! Szóval most ő az úr a házban , és ezt gazdasszony sem bánja . Nézzétek el , hogy ilyen képeket kaptok, de a néni nem interneten, hanem hagyományos úton postán, levélben és papírképekkel jelentkezett. Fogadjátok szeretettel 🙂