A kutyákat lehet jobban szeretni mint az embereket?
Vajon te mennyire szereted a kutyád, és hogyan tekintesz rá? Családtag? Barát? Házőrző? Szerinted vannak túlzások? Létezhetnek túlzások, ha az emberekben csalódsz?
Ezekre a kérdésekre sokszor keressük a választ…
Jöjjön egy cikk arról, hogy egyes esetekben ki hogyan szereti kutyáját, valamint néhányt tény a kutyákról…
Elizabeth Anderson szeretett lányát Grace-t ápolta, vitte magával nyaralni, kikapcsolódni, kellemes társasága volt a családnak. Anderson állítja, hogy ő volt a legjobb barát a világon, míg egy napon, 14 éves korában váratlanul meghalt…
A történetben a csavar, hogy Grace egy kutya volt. Andersont meglepte, hogy milyen elviselhetetlen fájdalom tölti el kutyája halála után. Már-már szégyellte magát, hiszen elmondása alapján erősebb volt a fájdalom, mintha egy rokona hagyta volna itt őt. Azonban Lori Kogan szerint ez a fajta szomorúság, és ragaszkodás természetes, és abból adódik, hogy a kutyákkal sokkal egyenesebb, és bonyodalmaktól mentes kapcsolatot tudunk kialakítani, mint embertársainkkal. Egyesek ezt igaz szerelemnek hívják.
„Eb szerelem”
A tudósok megállapították, hogy a kutyák iránt érzett szeretet sok mindenben egyezik a szerelemmel. A legújabb kutatások igazolták, hogy a kialakult érzelmekben ugyanaz a hormon, az oxitocin játszik szerepet, ez vakítja el az egész emberiséget. Ugyanez az érzelmi kötődés nem fűz minket a farkasokhoz, vagy más állatokhoz. Az eredmény tehát egyértelműen az ember és kutya közötti koevolúcióban rejlik, ez az oka a szoros köteléknek is.
Stanley Coren professzor szerint a kutya az ember legjobb barátja, hiszen ezzel a céllal tenyésztették ki az évezredek során. Feltaláltuk a kutyát, és az életünk részévé formáltuk- mondja Coren. 14000 év alatt sikerült alkotnunk egy olyan állatot, mely érti a kommunikációnkat, jelzéseinket, és kötődik hozzánk. Például, ha egy ember rámutat valamire a távolban, akkor a kutya abba az irányba fog figyelni, akárcsak mi. Ellenben a farkas az ujjat nézi, eszébe sem jut a jelzett tárgyra tekinteni.
Anderson egyértelműen úgy gondolja, hogy a négylábúak sokkal szerethetőbbek, mint az emberek, ugyanis feltett szándékuk, hogy örömet szerezzenek nekünk bármi áron.
Vajon egészséges ez?
Teljesen beágyaztuk a kutyákat az emberi kultúrába. Személynevekkel illetjük őket, kidekoráljuk egy-egy vakációra, fodrászatba járatjuk, veszünk nekik ajándékokat, és ugyanúgy eltemetjük őket, mint bármely családtagot.
A legtöbb kutatás és statisztika mégis azt bizonyítja, hogy igen, egészséges a kutyaimádat. Állítják, hogy egy kedvencként tartott eb csökkenti a pulzust, kiegyensúlyozza a légzést, és nyugtatóan hat az egész szervezetre. Egy nyilvánosságra nem hozott kutatás azt igazolta, hogy már kéthónapnyi kutyatartás csökkenti a vérnyomást a korábbi, kutyamentes évek mérési adataihoz képest. Tehát a szőrös barát beszerzésének bizonyára köze lehet a szív és érrendszer jólétéhez.
Korábbi tanulmányok azt is igazolták, hogy a kutyák csökkentik a munkahelyi stresszt. Egy 550 foglalkoztatottal működő vállalat adatai alapján derült ki, hogy az alkalmazottak sokkal kiegyensúlyozottabbak, ha kutyájukat is magukkal vihetik a munkába. Ez azonban nem mondható el azokról, akiknek nincs, vagy nem tudták bevinni a négylábút.
Mindannyian tudjuk, hogy a stressz káros az egészségre, hosszú távon legyengíti az immunrendszert, majd szívproblémákat, esetleg ritmuszavart okoz. Tehát a kutyák nyugtató szerepe gyógyszerként működik az emberi szervezetre nézve.
„Lehet, hogy túlzottan is szeretem?”
Elképzelhető, hogy egyesek kutyafüggősége már túl messzire megy. Ahogy az emberekkel, úgy az állatokkal is létesíthető egészségtelen kapcsolat. Abban az esetben például, ha az ebet találjuk kifogásnak a társaságtól való elszigetelődésre, magunk ellen hívjuk ki a sorsot. A humán (és általában gyenge) kapcsolatok nagyban függnek a fizikális és mentális egészségtől. A szociális segítség hiánya pedig depressziót idézhet elő, így ne zárkózzunk el a világtól még akkor sem, ha kutyánk társasága sokkal vonzóbbnak bizonyul.
A négylábúaknak jótékony szerepe is lehet az emberi kapcsolatok kialakulásában. Gondoljunk csak a sétákra, kutyaiskolára, vagy találkozókra, ahol számos gazdival cseveghetünk kedvencünk szokásairól. A séta nyújtotta mozgáslehetőségekről nem is beszélve.
Ez különösen fontos napjainkban, amikor a szemtől szembe találkozásoknak egyre csökken az értéke, és átveszi helyét a digitális változat. Ebben az átalakuló társadalomban egyre nehezebb barátokat szerezni, erre lehet gyógyír egy kutya társasága. Kitölti a kapcsolatok után keletkezett űrt, és megtartja minden titkunkat.
…………
Nos, szerintem döntse el mindenki, hogy mennyi szeretet jár egy ebnek, de én azt gondolom, hogy az állatok őszintén szeretnek, nem kérnek, nem várnak el, feltétel nélkül szeretnek és tisztelnek bennünket…sőt a legnagyobb titkunkat is megtartják… ők önzetlenül szeretnek…
Az eredeti cikket megtalálod itt: