A birtoklás mámorában úszik az öreg Bogi kutyánk, akit ha emlékeztek Balatonalmádiban mentettünk meg az éhhalál elől
több baromfival együtt:-) ( ők most jó helyen vannak, és boldogan tojnak nekünk napi sok sok tojást – a szerző )
Szóval Bogi mániákusan vigyáz élete első kutyaházára, annak minden tartozékával (matrac, párna stb.) együtt. Persze nem oroszlánként, csupán feltűnésünkkor szalad az ólba és onnan aztán csak is pórázzal vagy finomságokkal lehet kicsábítani. Miután kapott egy nagy marhacsontot, melyet szintén beraktározott, még nehezebben lehet rávenni a sétára. Majd elmúlik…gondolom. A bőség zavarán előbb utóbb úrrá kell legyen. Nem szabad viszont elfelejtenünk, hogy az „anyagi javak” hosszútávon nem boldogítanak. Őt sem! Ezt onnan is látom, hogy ha Bogi meglát egy olyasmi nagymama formájú hölgyet, mint annak idején a kis gazdája, remény csillan a szemébe, odasimul hozzá mint egy”romantikázva”és úgy néz fel rá, hogy…. jaj! Nagyon nagyon…
-Figyelem! Figyelem! Bogi kutya várja nagymamáját továbbra is a főbejáratnál!
