Tegnap este ismételten kétségbeesett telefont kaptunk – ezúttal az ajkai gyepmestertől, Laurától, aki könnyek között kért segítséget, vegyünk át annyi kutyát, amennyit csak tudunk, mert a ca. 19 helyre 40 !!! kutya van a telepen, és a bejelentések kóbor, kidobott kutyákról egyre csak érkeznek.
Nos itt csak röviden néhány gondolat:
EMBEREK, AKIK KIDOBJÁTOK A KUTYÁITOKAT!!!
Miért is? Kell a hely a karácsonyra unokának, gyereknek tervezett cuki kiskutyának, akit majd egy szaporítótól beszereztek olcsón és gyorsan? Aki a díszes fa alatt ülve még nem tudja majd, hogy néhány év múlva maga is elődje sorsára jut – erdőben, fához kötve, vagy az utcán száguldó autók között kétségbeesetten kóborolva. Szóval, kérdem én, mit éreztek, amikor ezt a csodás „AJÁNDÉKOT” átnyújtjátok a gyermeknek? Esetleg adtok hozzá egy használati utasítást, amin az áll: szavatossági idő 3 év, utána eldobandó? Bocsi, de kissé cinikus kedvemben ébredtem ma reggel, mert Laura szavai csengtek a fülemben: „Ani, ha nem segítetek, és altatnunk kell, akkor én ezt nem tudom tovább csinálni! „ALTATNI!” Egy olyan szó, amit nem akarunk hallani – ugye? Hiszen nincs Magyarországon altatás, mert hát tilos ….. nos, kedves EMBEREK, mit gondoltok, mi történik azokkal az állatkákkal, akiknek már végleg nem maradt hely?
HALLOOOOOOOÓÓÓÓÓÓ!
… ja, és tudom, akiknek igazán kellene, azok úgysem olvassák ezt, mert nincs net, nincs fb, nincs kultúra …. csak kutya van, aki ugye kell – láncon, esőben-hóban kinn fázva, mert hát őrzi a házat – aztán ha „elszaporodik”, mert „felcsinálták a büdös dögöt”, akkor majd kidobjuk ……
Na jó, itt abba is hagyom, mert elhatalmasodik rajtam a dühös tehetetlenség, és nekem olyanom most ugye nem lehet – hiszen segíteni kell, segíteni, megoldást találni Laurának, hogy ne kelljen altatnia. Ja, és hogy TI NYUGODT SZÍVVEL VEHESSETEK CUKI KISKUTYÁT A KIDOBOTT ÖREG HELYÉRE ……
Kérlek, ne tegyétek!!! És kérlek, segítsetek Laurának, és fogadjatok örökbe, vagy legalább csak ideiglenesbe egy kutyust az ajkai gyepmesteri telepről.
KÖSZÖNÖM. (Ja, és akinek nem inge …. hát, tudjátok.)
Bakos Anikó / Ebárvaház
